Helyzet

Igazából azt hiszem, kijelenthetem, minden rendben velünk :)
Végre nyár van, a sulinak mindjárt vége, éljük a hétköznapokat.
El sem hiszem, hogy Bubu már egy teljes "tanévet" lehúzott az oviban... Nem vagyok teljesen kibékülve a helyzettel, nem mondom, hogy minden rózsás az ovis helyzetet illetően, de ez van, ezt kell szeretni,. A gyereket illetően nincs gond, mindkét ovónő állítja, hogy beilleszkedett, nincsenek vele gondok. Azért nekem eléggé fáj a szívem, mikor megyek érte, és azt látom, hogy nem találja a helyét, ide ül, odébb megy, oda áll - leginkább az ovónők környékén található. Aztán lehet, hogy ez csak pont egy véletlensorozat.

Tegnapra ígérték a gyereknapot, bohóccal (Irina, el is jött), meg tűzoltóautóval(elfelejtettek jönni, hogy carnának sünt, ahogy Orsi barátnő mondaná). Szegény gyerek szerintem akkorát csalódott - én ígértem meg neki reggel, hogy lesz, erre tessék....:( nem tudom, hogy vezényeltek le ezt a dolgot az ovónők, de bízom benne, hogy szépen megmagyarázták a gyerekeknek.

Amivel így viszonylag frissen kiakasztottak, az a következő: Bubut csütörtökön úgy adták haza, hogy délelőtt(!) volt 37.4 (!)-es hőemelkedése és folyik az orra. Namármost, pénteken be se vittem, ne tudjátok meg, mekkora szervezést igényelt... Hozzáteszem, se aznap, se pénteken, se az egész hétvégén egy szikra hőemelkedése nem volt, az viszont tény, hogy nagyon taknyos volt.
Hétfőn reggel vittem, persze eszem ágában sem volt elvinni a gyereket orvoshoz - nem vagyok hülye: a gyerek NEM volt beteg, ok nélkül nem viszem be egy csomó köhögő-tüsszögő, vírusos-bacis gyerek közé, meg ne is raboljuk már egymás idejét a doktornővel, csókolom.
Na, kaptam tegnap reggel Judit nénitől, épphogy ki nem osztott, mint egy gyereket... Ezért délután mégis elvittem a doktornőhöz, na, ő is kiakadt rendesen, sóhajtozott meg forgatta a szemeit, kérdezte is, melyik oviba jár a gyerek... SEMMI baja nem volt, ő is megmondta, gyakran kéne fújni az orrát. Szerintem amúgy nagy ívben carnak bent a gyerekre, valamiért eldöntötték még az elején, hogy nem leszünk szimpik, én meg kapálózhatok, ahogy jólesik, akkor sem, és punktum. Egészen egyszerűen mindennek a könnyebbik végét megfogni, és ahogy lehet, megszabadulni a gyerektől...

Arra külön ki vagyok akadva, hogy semmi infónk nincs arról, mi lesz szeptembertől. Kósza hírek keringenek Judit néni távozásáról, Marika néni nyugdíjazásáról, de senki nem erősít meg semmit, pedig tán majd a gyereket is fel kéne készíteni a változásokra. nem is tudom, minek örülnék jobban...Csak Bubu szereti J.n.-t, így őt biztos megviselné (vagy pont nem, kitudja) a távozása.

Na, szóval, szerda őta, lassan egy hete taknyolódunk, az első 2 nap horror volt, a gyerek kifordult önmagából, de pénteken és a hétvégén még a korábbinál is nagyobb angyalka volt :) Egyszerűen zabálni valóan viselkedik, jókedvű megint.

Pénteken évzáró az oviban, nekem meg szünnap a suliban, mert az egész oskola osztálykirándul; jövő héten már csak 2 tanítási nap van a hétből, mert szerdán sportnap és osztályozó értekezlet, csüt-pénteken mindenféle ünnepség, sportnap, kutya tudja. Aztán finito, már csak a kísérésen kell túl lenni, az a 20-i hét.